TÖRTÉNET

Utolsó módosítás: 2015. október 18.

A Matematikai és Informatikai Intézet története

A Matematika Tanszék és Számítástechnika Tanszék oktatóiból 1997-ben alakult meg a Matematikai és Informatikai Intézet, melynek első vezetője 1997-től 2002-ig dr. Kiss Péter egyetemi tanár volt, akit dr. Holovács József egyetemi tanár követett 2002-től 2003-ig. Ezután 2013-ig dr. Liptai Kálmán főiskolai tanár vezette az intézetet. 2013 és 2015 között dr. Kovács Emőd egyetemi docens, jelenleg pedig dr. Hoffmann Miklós főiskolai tanár az intézet vezetője.

A Matematika Tanszék 1948-tól, a főiskola alapítása óta működik, 2009-ig nappali és levelező tagozatokon az általános iskolák felső tagozata számára képezett matematika szakos tanárokat.
1954-ig a matematikatanárok képzése 2 éves volt és két szakon, matematika-fizika és matematika-kémia szakpárokon folyt. 1954-59 között áttértünk a 3 éves két szakos képzésre, de 1955-ben a matematika-kémia szakra már nem iskoláztunk be. 1959-64 között 4 éves és három szakos volt a képzésünk. Az alapszak a matematika-fizika volt, ehhez választhattak a hallgatók az ének, rajz, testnevelés, kémia és műszaki ismeretek közül harmadik szakot. 1964-től 2009-ig 4 éves kétszakos képzés folyt a tanszéken, szinte valamennyi szakpáron.
A 70-es évektől a 90-es évekig a tanszéken 5 szakmai csoport működött, melyekből 4: Algebra és számelmélet, Analízis, Geometria, Módszertan. A 70-es évek elején tanszékünkön megkezdődött egy új tudományágnak, a számítástechnikának az oktatása. 1972-ben főiskolánk egy ODRA 1204 típusú számítógépet kapott, amelynek üzemeltetését – az ötödik szakmai csoportként megalapított - Számítástechnikai Csoport látta el.
A számelméleti diákkör tagjai rendre eredményesen szerepeltek az OTDK matematikai szekciójában, míg tantárgy-pedagógiából más országos versenyeken nyújtottak kiemelkedő teljesítményt hallgatóink, pl. a tanárképző főiskolák matematika szakos hallgatóinak országos versenyein hallgatóink többször értek el I-III. helyezést. Érdekesség, hogy 1972-76 között 15 vietnámi diák is tanult főiskolánk matematika szakán. Tehetséges, szorgalmas egyéniségek voltak, pl. dr. Bui Minh Phong 1976-ban Rényi Kató Díjat kapott, később (Magyarországon letelepedve) a matematikai tudományok kandidátusa és az ELTE oktatója lett.

 

Az 1966-1990 közötti kutatómunka összefoglalása

Tantárgy-pedagógiai kutatások

1966-ban kezdtük el az általános- és középiskolai geometriai tanításával kapcsolatos kutatásokat. Több éves munkával kidolgoztuk az általános iskolai geometria anyag tartalmi és módszertani kérdéseit. A kutatómunkát dr. Jakab Albert, dr. Rados Mihály és dr. Pelle Béla végezte az erfurti partnerintézmény tapasztalatainak felhasználásával. A kidolgozott anyag alapján gyakorló általános iskolánkban tanítási kísérletet végeztünk. A tapasztalatokat értékelve lezártuk az általános iskolai geometriatanítással kapcsolatos kutatásokat. A témából dr. Jakab Albert is és dr. Rados Mihály is egyetemi doktori disszertációt készített, amelyeket 1972-ben védtek meg a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (KLTE).
Az általános iskolai geometriára épülő középiskolai geometria tartalmi és módszertani kérdéseit dr. Cservenyák János dolgozta ki. Kutatómunkájának eredményét a Dobó István Gimnáziumban próbálta ki négy éven keresztül. A kutatómunkában dr. Pelle Béla segítette. A több éves kutatómunka eredményét dr. Cservenyák János egyetemi doktori disszertációban foglalta össze, melyet 1977-ben védett meg a KLTE-n.
1968-ban kapcsolódtunk be a Varga Tamás által kidolgozott komplex matematikatanítási kísérletbe. A kísérlettel kapcsolatos dokumentumok alapján Nagyné dr. Bessenyei Valéria. dolgozta ki saját kutatómunkája alapján az általános iskola 1-8. osztálya számára a komplex matematikatanítás részletes tananyagát és módszertani kérdéseit.
A tanszék oktatói (Balogh Viktória, dr. Cservenyák János, dr. Jakab Albert, dr. Mátyás Ferenc, dr. Pelle Béla, dr. Perge Imre, dr. Szepessy Bálint) és néhány tehetséges hallgató 1978-ban kiadták az ,,Így tanítjuk a matematikát" című 2 kötetes könyvet, amely a működő pedagógusoknak nagy segítség volt.

Geometriai kutatások
A tanszéken 1958-ban kezdődött el a hiperbolikus geometriával kapcsolatos kutatómunka. Az elért tudományos eredményeket dr. Pelle Béla egyetemi doktori disszertációjában foglalta össze 1962-ben. A geometriai kutatómunka ezután egy olyan új axiómarendszerre épített geometria vizsgálatára korlátozódott, amely legjobban megfelelne az általános iskolai geometria tanításának. Így készült el dr. Pelle Béla főiskolai geometria tankönyve 1974-ben, amely az általános iskolának javasolt geometria anyaghoz kapcsolódó elméletet foglalta össze axiomatikus felépítésben.

Számelméleti kutatások
Dr. Kiss Péter vezetésével 1972-ben kezdődtek el a számelméleti kutatások a rekurzív sorozatok, pszeudoprím számok és diofantikus problémák területén. Kutatási eredményeiből dr. Kiss Péter 1977-ben egyetemi doktori címet szerzett, majd 1980-ban a matematikai tudományok kandidátusa lett. A tanszékről dr. Mátyás Ferenc, dr. Molnár Sándor, dr. Zay Béla és dr. Liptai Kálmán – dr. Kiss Péter vezetésével - szintén bekapcsolódtak a számelméleti kutatómunkába. Dr. Mátyás Ferenc 1981-ben, míg dr. Molnár Sándor 1982-ben egyetemi doktori címet szereztek a KLTE-n a témában megírt disszertációikkal.

Függvényiterációval kapcsolatos vizsgálatok
A témakör kutatását dr. Szepessy Bálint 1972-ben kezdte el. A kutatás eredményeiből megírt doktori disszertációjával egyetemi doktori címet szerzett a KLTE-n 1976-ban.

 

Az 1991-2003 közötti kutatómunka összefoglalása

Számelméleti kutatásai eredményeiből dr. Zay Béla egyetemi doktori címet szerzett 1992-ben a KLTE-n. A tanszék kiemelkedő és elismert kutatójaként dr. Kiss Péter 1995-ben habilitált doktori címet szerzett, 1997-ben a Szent-Györgyi Albert Díj nyertese, majd 1999-ben MTA doktora lett. Az egyetemi doktori cím megszerzése óta végzett számelméleti kutatásaik eredményeivel dr. Mátyás Ferenc és dr. Zay Béla PhD tudományos fokozatot szereztek 1996-ban. Dr. Liptai Kálmán – PhD tanulmányainak befejezése után – PhD tudományos fokozatot szerzett 1997-ben.
Ebben az intervallumban célul tűztük ki, hogy az általános iskolai matematikatanárok képzése mellet elindulhasson a középiskolai matematikatanárok képzése is a tanszéken. Jóllehet e törekvésünket akkor nem koronázta siker, de ezek az évek az oktatói kar jelentős erősödését eredményezték. Pl. ekkor – 1990-ben – került a tanszékre a KLTE-ről dr. Rimán János, aki egyetemi doktori címét számelméletből szerezte 1979-ben a KLTE-n, de debreceni és egri oktatói munkássága, ismert jegyzetei is az analízis tárgyhoz kötik. 1993-ban lett a tanszék tagja dr. Király Bertalan és dr. Szakács Attila, mindketten a matematikai tudományok kandidátusai, korábban az Ungvári Egyetem oktatói. Kutatási területük az absztrakt algebra, ezen belül a csoportgyűrűk elmélete.
Dr. Hoffmann Miklós, aki egyetemi doktori címét 1992-ben szerezte, szintén a KLTE-ről érkezett a tanszékre 1997-ben. A geometria oktatójaként, a geometriai modellezés és a komputergrafika kutatójaként 1998-ban PhD tudományos fokozatot szerzett.
2001-ben szerezte PhD tudományos fokozatát a tanszék vezető módszertanosa, dr. Orosz Gyuláné dr. a Debreceni Egyetem pedagógiai pszichológia doktori programjában. Disszertációjának témája a matematikai képesség fejlődését befolyásoló tényezők vizsgálata volt.
Sajnos, ebbe az intervallumba esik a tanszék kiváló oktatójának és kutatójának elvesztése, ugyanis dr. Habil. Kiss Péter egyetemi tanár, az MTA doktora 2002. 03. 05-én, a 65. születésnapján elhunyt. Emlékét őrizzük a tanszékünkön róla elnevezett Kiss Péter Előadóteremmel is.

 

Az utóbbi évek szerkezeti változásai

A Matematika Tanszék Számítástechnikai Csoportja 1987-től 1990-ig önálló csoportként, 1990-től pedig Számítástechnika Tanszék néven működött. Intézetünk 2003-tól az alábbi 2 matematika és 2 informatika tanszékből áll:

  • Matematika Tanszék,
  • Alkalmazott Matematika Tanszék,
  • Információtechnológiai Tanszék,
  • Számítástudományi Tanszék.

2006-tól alapjaiban változott meg a képzési szerkezetünk, ugyanis a Bologna-folyamat eredményeként megszűntek a korábbi főiskolai és egyetemi szintű képzések, amelyek helyébe a 3 éves alapozó (BSc/BA) és a 2 éves mesterszintű (MSc/MA) képzések kerültek. Ennek természetes következménye, hogy 2009-ben az intézetben/tanszékeken befejeztük a „hagyományos", intézményünkben 60 éves múlttal rendelkező főiskolai szintű matematikatanár képzést. Helyette - sikeres MAB akkreditációk után - 2006-ban nappali és levelező tagozatokon elindítottuk a Matematika BSc képzésünket, majd 2009. szeptemberétől indul - a tanárképzés egységes rendszerében - a mesterszintű matematikatanár (MA) képzési programunk szintén nappali és levelező tagozatokon. Mindkét program szak- és szakképzési felelőse dr. Mátyás Ferenc volt.
A BSc és MA programjaink mellett 2006-tól felsőfokú szakképzést is indítunk „Logisztikai műszaki menedzserasszisztens" néven. A program szakfelelőse 2008-ig dr. Olajos Péter, 2008-tól dr. Juhász Tibor lett.
2013-tól az országos döntés értelmében ismét visszatértünk a tanárképzés eredeti formájához, azaz osztatlan tanárképzés néven újra 4+1 év alatt képezzük a matematika és informatika tanárokat.
Ugyancsak említést érdemel az 1997-től évente folyamatosan megjelenő, referált, angol nyelvű, intézeti szakmai folyóiratunk, az Annales Mathematicae et Informaticae (ami.ektf.hu), melynek 2002-től főszerkesztője dr. Mátyás Ferenc, menedzserszerkesztője dr. Hoffmann Miklós, technikai szerkesztője dr. Tómács Tibor volt, majd 2014-től től főszerkesztője dr. Hoffmann Miklós, menedzserszerkesztője dr. Juhász Tibor, technikai szerkesztője dr. Tómács Tibor lett.


< Vissza